Kanadaning xitayda turushluq elchisining hösenjan jélilni "Xitay puqrasi" déyishi uning ayalining naraziliqini qozghidi

Muxbirimiz erkin
2020-02-14
Share

Ötken hepte kanadaning xitayda turushluq bash elchisi dominik bartonningkanada parlaméntida guwahliq bérip, xitay türmisidiki kanada puqrasi hösenjan jélilni "Kanada puqrasi emes" déyishi, hösenjan jélilning ayali we kanada parlaméntining bezi ezalirining qattiq tenqidige uchrighan.

Dominik bartonning sözi kanada parlaméntida munazire qozghap, kanada tashqi ishlar ministiri franshi'os filippé dominik bartonning sözige chüshenche bérishke mejbur bolghan. Franshi'os filippé dominik bartonning sözini tüzitip, kanada hökümiti hösenjan jélilning kanada puqrasi ikenlikini étirap qilidighanliqini bildürgen. 

Dominik barton ötken hepte kanada parlaméntining awam palatasida guwahliq bergende konsérwatip parlamént ezasi garnét géniyusning hösenjan jélil heqqidiki so'aligha jawab bérip, hösenjan jélilni "Kanada puqrasi emes" dégen. Uning sözi parlamént ezalirini, hösenjan jélilning a'ilisi we kanadadiki Uyghurlar we kishilik hoquq teshkilatlirini heyran qaldurghan.

Hösenjan jélilning ayali kamile tilendibayéwa kanadadiki "Dölet pochtisi" tor gézitining ziyaritini qobul qilip, bartonning sözige naraziliq bildürgen. U, hösenjan jélilning kanada puqrasi ikenlikide héchqandaq guman yoqlighini tekitlep, özide buninggha da'ir "Barliq höjjetlerning barliqi" ni bildürgen. U yene "Libérallar 14 yildin béri türmide yétiwatqan yoldishimning qoyup bérilishi üchün téximu küchishi kérek" dégen. 

Dominik barton kanada parlaméntida guwahliq bérip etisi kanada tashqi ishlar ministiri franshi'os filippé awam palatasida söz qilip, hösenjan jélilning kanada puqraliqini étirap qilidighanliqini tekitligen.

"Dölet pochtisi" gézitining bildürüshiche, franshi'os filppé, "Biz her bir kanadaliqqa qilip kéliwatqandek xitay hökümitining kanada emeldarlirini uning bilen körüshtürüp, uning ehwalini bilishi, uninggha yardem bérishige yol qoyushni chaqirimiz" dégen.

Hösenjan jélil 2006‏-yili özbékistanda tutqun qilinip, xitaygha ötküzüp bérilgen idi.

Pikir qoshung

Radi'oning ishlitish shertlirige asasen, pikirliringiz tekshürgüchiler teripidin testiqlinishi we muwapiq derijide tehrirlinishi tüpeyli, tor bette derhal peyda bolmaydu. Siz qaldurghan mezmun'gha erkin asiya radi'osi jawabkar bolmaydu. Bashqilarning köz qarishi we heqiqetke hörmet qilishingizni soraymiz.

Toluq bet