Uyghur éli yadikarliqliri qoyulghan körgezme amérikida échilidu

Uyghur élidin tépilghan arxé'ologiyilik yadikarliqlar qoyulghan "yipek yoli sirliri" namliq körgezme kéler yili yanwarda amérikining téksas shitatida échilidu.
Muxbirimiz jüme
2010-08-28
Élxet
Pikir
Share
Print

Xitaydin chiqidighan "yershari waqit géziti"de körsitishiche, körgezme 2011 - yili 20 - yanwar téksas shtati hyuston sheherlik pen -téxnika muzéyida échilidiken.

Körgezmige qoyulghan buyumlarning hemmisi Uyghur élidiki rayonluq muzéydin élip kélin'gen. Xewerde körsitishiche, bezi qézilmilar 4 ming yilliq tarixqa ige iken.

Xewerde neqil qilishiche, xitay da'iriliri mezkur körgezmining amérika xelqini "yipek yoli" asare - etiqilirini körüsh pursitige ige qilish we ikki medeniyet arisida chüshinishni ilgiri sürüsh meqsitide échilghanliqini ilgiri sürgen.

Körgezmining, dunya jama'etchiliki Uyghur rayoni weziyitige yéqindin diqqet qiliwatqan peytlerde amérikigha orunlashturushida yene néme meqsetlerning barliqi hazirche namelum. Xitay Uyghur élidin tépilghan asare - etiqilerni da'im siyasiy meqsette özgertken we Uyghur éli tarixini burmilap kelgen idi.


Toluq bet