Amérika we kanadadiki puqralarning yérimideki xitayning dunya tinchliqigha tehdid élip kélishidin endishe qilidiken

Shimaliy amérika qit'esidiki ammiwi ishlarni tetqiq qilidighan bir shirketning élan qilghan eng yéngi xelq rayini sinash doklatidin ashkarilinishiche, amérika we kanadadiki yérimdek puqralar xitay tehdidi qarishigha qoshulidiken.

Doklatqa qarighanda, ٪ 54 amérikiliq we ٪ 40 kanadaliq " eger xitay dunyada derijidin tashqiri chong döletke aylansa, dunyaning tinchliqigha tehdid élip kélidu" dep qaraydiken. Üchtin ikki qisim amérikiliqlar we yérimdek kanadaliqlar xitayning öz döletliridiki ish tépish pursitige éghir tehdid élip kélidighanliqigha ishinidiken.

Amérika birleshme axbarat agéntliqining xewirige qarighanda, mezkur shirket 4 - ayda mingdek amérikiliq we kanadaliqning rayini sinash élip barghan. Shirket mes'ulining tonushturushiche, amérikiliqlar, kanadaliqlargha qarighanda xitayning küchiyishige téximu endishe bilen qaraydiken.

Biraq doklattin melum bolushiche, köpligen amérikiliq we kanadaliqlar xitayning xelq'arada künséri muhim rol oynishining xitaydiki démokratiyini ilgiri sürishige ishenmeydiken. (Arzu)