Amérika prézidénti tramp xitay amérikagha qoyghan tamozhna béjini 84 pirsentke östürgendin kéyin, xitaygha qarshi 125 pirsent tamozhna béji qoydi
2025.04.09

Amérika prézidénti tramp xitay hökümiti amérikagha qarshi 84 pirsent tamozhna béji qoyghandin kéyin xitayni jazalash üchün uninggha qarshi jem'iy 125 pirsent baj qoyghan. Amérika birleshme agéntliqining xewirige qarighanda, prézidént tramp charshenbe küni mutleq köp döletlerning tamozhna béjini 90 kün kéyin'ge sürgen bolsimu, emma xitayningkini östürgen.
Xewerde éytilishiche, prézidént tramp özining bu qararining 75 tin artuq dölet amérika bilen söhbet qilishni xalighanliqini ipadiligenliki üchün, shundaqla amérikagha qarshi qayturma zerbe xaraktérlik tamozhna béji qoymighanliqi sewebidin bérilgenlikini bildürgen. Tramp yene xitayghila bu pursetni bermigenlikini éytqan.
Amérika maliye ministiri skot béséntning charshenbe küni bildürüshiche, amérika hökümiti kélerki 90 kün ichide her bir dölet bilen tamozhna béji üstide söhbet élip bérip kélishimler tüzidiken. Amérika birleshme agéntliqining bildürüshiche, maliye ministiri bésént: “Biz béridighan birdin-bir wede shuki, amérika yaxshi niyet bilen söhbet élip baridu. Biz ittipaqdashlirimizningmu shundaq qilidu dep oylaymiz” dégen.
Amérika prézidénti tramp charshenbe küni etigende xitay hökümitining özining agahlandurushigha qarimay amérikagha 34 pirsent qayturma zerbe xaraktérlik tamozhna béji qoyghinigha qarshi xitaygha 104 pirsent tamozhna béji qoyghan idi. Xitay hökümiti buninggha ten bermey charshenbe küni amérikagha yene 50 pirsent baj qoyup, özining amérikagha qoyghan omumiy baj nisbitini 84 pirsentke östürgen. Xitayning amérika mehsulatlirigha qoyghan bu tamozhna béji 10-apréldin bashlap resmiy küchke ige bolidiken.
Xitay soda ministérlikining charshenbe küni élan qilghan höjjitide, “Eger amérika özining iqtisadiy we soda cheklimilirini dawamliq kücheytse, xitay özining qattiq iradisi we mol tedbirliri arqiliq zörür tépilghan qayturma tedbirlerni élip bérip axirghiche küresh qilidu” déyilgen.
Amérika maliye ministiri skot bésént charshenbe küni foks téléwiziyesining ziyaritini qobul qilghinida, “Xitayning kélip söhbet qilmighanliqi epsuslinarliq bir ish, chünki xitay xelq'araliq soda sistémisining eng chong buzghunchisi” dégen.
“CNN” téléwiziyesining seyshenbe küni bergen xewiride bildürülüshiche, aq saray bayanatchisi karolin liwit tramp hökümitining charshenbidin bashlap xitaydin kélidighan barliq import mehsulatlirigha 104 pirsent tamozhna béji qoyidighanliqini élan qilghan. Bayanatchi liwit sözide, “Amérikagha qarshi qayturma zerbe élan qilip amérika ishchilirini xorlash urunushidin yanmighan xitaygha oxshash döletler bir chong xataliq ötküzdi. Chünki prézidént trampning polattek omurtqisi bar. U sunmaydu” dégen.
Prézidént tramp deslepte féwralda xitay mehsulatlirigha 10 pirsent tamozhna béji qoyghan idi. U ötken ayda bu bajni ikki hesse östürdi. Prézidént tramp 2-aprél küni xitaygha 34 pirsent tamozhna béji qoyghan. Xitay hökümiti buninggha jawaben amérikagha qarshi 34 pirsent baj élan qilghandin kéyin, prézidént tramp düshenbe küni xitaygha yene 50 pirsent baj qoshup qoyghan idi.
Amérika prézidénti tramp xitaygha 50 pirsent baj qoyghandin kéyin, xitay hökümiti bu mesilini chirayliq söhbet bilen hel qilishning ornigha amérikani seyshenbe küni eyiblep, özining bu mesile üstide “Axirghiche jeng qilidighanliqini” jakarlighan idi. Netijide, prézidént trampning xitaygha 8-aprél chüshkiche bergen möhliti ötkendin kéyin, amérikaning xitaygha qoyghan 104 pirsent tamozhna béji charshenbidin bashlap resmiy küchke ige bolidighan boldi.
Amérika maliye ministiri skot bésént seyshenbe küni xitayning inkasini eyiblep, “Xitay bizge qarshi tamozhna béjini östürse bizge néme ziyini? biz ular bizge éksport qilghan mehsulatlirining beshtin birini éksport qilimiz. Shunga ularning utturghini utturghan” dégen. Ministir béséntning bildürüshiche, amérika prézidénti tramp bu ayning béshida 180 din artuq döletke oxshimighan shekilde tamozhna béji qoyghandin kéyin, 70 ke yéqin dölet aq saray bilen alaqiliship, amérika bilen bu mesilini söhbet arqiliq hel qilish yolini tallighan iken.
Yawro xewirining bildürüshiche, bu döletler yawropa birliki bolup, yawropa kéngishining prézidénti ursula won dér léyén düshenbe künidiki muxbirlarni kütüwélish yighinida yawropa birlikining amérika prézidénti bilen tamozhna béji mesilisi üstide söhbet élip bérishqa teyyar ikenlikini bildürgen. Prézidént won dér léyén sözide “Yawropa her zaman yaxshi sodilishishqa teyyar” dégen. Prézidént tramp ötken hepte yawropa birlikige 20 pirsent tamozhna béji qoyghan idi. Yawropa birlikimu bu mesilini söhbet bilen hel qilishning ornigha charshenbe küni amérikagha qarshi 25 pirsent tamozhna béji qoyghan.